Harmadik fejezet.

Éppen Casperrel fetrengtem a pokrócon, mikor hallottam, hogy valaki vagy inkább valakik jönnek.
-Madison!-hallottam Timmy kiabálását.
Felkeltem és hagytam, hogy rám ugorjon. Lehet nem is kellett volna felállni, mivel újra fekvő helyzetbe kerültem .
-Szia Madison.-vigyorgott a képembe Timmy.
-Szia. Mi járatban?-kérdeztem.
-Jöttünk apával hozzád.
-Igen, és minek?-kérdeztem.
-Csak úgy.
-Oké. De most már igazán leszállhatnál rólam!
-Jól van.
-Amúgy apu hol van?
-Itt!-szólalt meg Peter.
-Szia!-ugrottam az ölébe.
-Szia!-köszönt és szorosan ölelésébe csomagolt.
-Na, mond, miért jöttetek?!
-Csak meglátogatunk. Talán nem szabad?-kérdezte bájologva.
-Mi kéne?-tudom, hogy valamit akar, mivel csak úgy nem jön ide.
-Jól van na! Egy szívességet szeretnék kérni.
-Nincs most pénzem.
-Nem is az kéne.
-Akkor?
-Vigyázni kéne Timmyre.-nézett rám kis kutya szemekkel.
-Mikor?-kérdeztem.
-Pénteken és szombaton.
-Hol leszel?
-Üzleti tárgyaláson.-mondta sejtelmesen.
-Á. Szóval csajozol. Értem én.-olyan sosincs, hogy Peter bárhová is megy a bár érdekében.
-Nem is!-tiltakozott.
-Mind egy.-hagytam rá. Úgy is igazam van.
-Na, akkor vigyáztok rá?
-Jó, vigyázunk.-egyeztem bele.
-Köszönöm.-puszilt meg.
-És akkor még maradtok vagy mentek?
-Maradunk.-mondta vigyorogva.
-Akkor mennyünk be?
-Ne! Inkább játszunk kint! Hoztam labdát.-mondta Timmy.
-Oké. Akkor mit csináljunk?
-Csak dobáljuk.
-Peter, Te addig mit fogsz csinálni?
-Fekszek.-mondta nemes egyszerűséggel, és lefeküdt a pokrócra.
-Lajhár.-mondtam.
-Vagy te lajhár.-vágott vissza.
-Nem! Én kanca vagyok.-erre csak nevetett.
-Jössz már?-kiabált Timmy.
...
Már a konyhában ültünk mikor hallottunk, hogy valaki jön be a házba. Azért könnyen kitalálhattam volna, hogy Breana jön. Luky már szaladt is a gazdájához.
-Sziasztok!-jött be Bree is a konyhába.
-Hogy, hogy itt?-kérdezte Petert, miközben kipakolt.
-Nekünk kell vigyázni pénteken és szombaton Timmyre.-közöltem vele a tényt.
-Ugye tudod, hogy csak szombaton tudok én is vigyázni rá?
-Igen, Tudom. Amúgy is kibírok egy napot Timmyvel.
-Oké! Akkor átöltözök és mehetünk vásárolni. Gondolom te is átöltözöl?-kérdezte Bree.
-Ja. Ti is jöttök?
-Igen!-modta Timmy.
-Nem!-mondta Peter.
-Na! Légyszíves!-könyörgött Timmy
-Nem!-szögezte le Peter.
-Oh.-szomorodott el Timmy.
-Elmentünk. Sziasztok!-köszöntek el.
-Helló.
Felszaladtunk a szobánkba és átöltöztünk. Egy rövid farmert, szürke Jack Daniel's-es felsőt és bakancsot vettem fel. Lementem a nappaliba és vártam Breanara. Most csak 10 percet kellett várnom. Azt tudni illik, hogy Bree rettentő sokáig készülődik. Felvesz egy ruhát, aztán leveszi, mert mindig talál rajta valami hibát. Ezt többször is megismétli. Ő már kicsit elegánsabbra vette. Egy csipkés melltartót vett fel, bár nem tudom, hogy mi is lenne igazából, egy kardigánnal és egy zöldes nadrágot.
-Mehetünk?-kérdeztem.
-Igen.-felelte Bree.
Felkaptuk a táskánkat és indultunk vásárolni.

Breana ruhája                                                          

Madison ruhája